Ma folytatódik Marcsa naplója, amiben mesél a függősége korai szakaszáról, a megboldogult diszkós időkről, a domapin szintről és a régebbi nyaralásokról.

Napló. Emlékeimnek? 2.

Nem tudom mi lehet a különbség függő és nem függő fej között, mert én csak az enyémet ismerem, és a benne zajló folyamatos zakatolást.

Szerintem 16 évesen már pulcsikész voltam az első kalinkavodkasiónarancs fogyasztásakor, ugye megboldogult diszkós idők, meg a Hild tér. Ez már akkor eldőlt, hogy két hejehuja között nem nagyon érdekelt mi történik körülöttem. Gyűlöltem az iskolát, a munkáimat, az embereket természetesen, untam mindent, amiben láthatóan mások nem úgy szenvedtek, vagy lázadtak, ahogy én tettem. Teszem. Kirúgtak onnan, meg amonnan is, húszas éveim elejétől folyamatosan csak azt éreztem, hogy nem érek egyetlen buznyákot sem. Pedig minden személyiségnek meg van a területe, ahol a neki boldogságot -is- visszalapátoló sikereket elérheti. Na és ez az, amit én nagyon benéztem anno. Csodálkoztam miért nem motivál a pénz, miért tőgázzal nyomom meló után, visszakettő padlófék a hűtőmig, és küldöm le a nulladik, meg a második pohár bort egyben. Ja, hármat. Elsőnek. Mert nekem nincs első pohár, és soha nem is lesz..folytatása ide kattintva